|
MinÅ‘sített könyvelÅ‘k egyesülete 1. Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) 2. Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,
valamint ezen ellátások fedezetérÅ‘l szóló
törvény (TBJ) 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék 4. Egészségbiztosítási ellátások
1. Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
A szociális hozzájárulási adó mértéke változatlanul az adóalap
13%-a.
A minimálbér változásával a szocho adó alapjának maximuma
2024-ben 6.403.200 forint, a fizetendÅ‘ szocho adó maximuma pedig
832.416 forint a következÅ‘ jövedelmek megszerzése esetén:
a) a vállalkozásból kivont jövedelem,
b) az értékpapír-kölcsönzésbÅ‘l származó jövedelem,
c) az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) az árfolyamnyereségbÅ‘l származó jövedelem, valamint
e) külföldi illetÅ‘ségű elÅ‘adóművész e tevékenységbÅ‘l származó
jövedelme.
A törvény 34. § 11. pontja értelmében minimálbér alatt a jogalkotó
az év elsÅ‘ napján érvényes kötelezÅ‘ legkisebb munkabér havi
összegét érti, ez alól kivétel az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó
rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap
elsÅ‘ napján, a teljes munkaidÅ‘re érvényes garantált bérminimum
havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fÅ‘tevékenysége
vagy a társas vállalkozó fÅ‘tevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel,
ennek hiányában a tárgyhónap elsÅ‘ napján érvényes kötelezÅ‘ legkisebb
munkabér havi összege.
ElÅ‘zÅ‘ekbÅ‘l következik, hogy a 2023. évi szocho adó maximumának
alapja 5.568.000 forint, a fizetendÅ‘ maximális szocho adó pedig
723.840 forint a fentebb, az a)-e) pontokban felsorolt jövedelmek
megszerzése esetén.
Ugyanígy a szocho kedvezmények esetében is a 2023. január
1-jén hatályos minimálbért (232.000 forintot) kell 2023. december
hónapban is figyelembe venni.
ElÅ‘zÅ‘eken túl a törvényben egyértelműsítések, pontosítások történtek.
A jogalkotó pontosította a Tbj. szerint külföldinek minÅ‘sülÅ‘ személyek
járulékfizetésére vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében
nem keletkezik szocho adó fizetési kötelezettsége a Tbj. szerint
külföldinek minÅ‘sülÅ‘ személy által megszerzett, járulékalapot
képezÅ‘ olyan jövedelme után, amely után járulékfizetési kötelezettség
nem merül fel, ide nem értve azt a jövedelmet, amely adóalapot
képez, tekintettel arra, hogy olyan idÅ‘szakra tekintettel történik a
juttatás, amely idÅ‘szakban a biztosítási jogviszony fennállt, függetlenül
a kifizetés (juttatás) idÅ‘pontjától.
A munkaerÅ‘piacra lépÅ‘k fogalmába beleértendÅ‘k a Magyarországgal
határos, nem EGT-állam állampolgárai is.
2. Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,
valamint ezen ellátások fedezetérÅ‘l szóló
törvény (TBJ)
A társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 18,5%.
Rögzítésre került a törvényben a nemzetgazdasági szintű bruttó
átlagkereset fogalma, amely a KSH által a Hivatalos ÉrtesítÅ‘ben
közzétett, teljes munkaidÅ‘ben alkalmazásban állókra tekintettel
megállapított bruttó átlagkeresetet jelenti.
Abban az esetben, ha nemzetközi szerzÅ‘dés alapján Magyarországnak
nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettÅ‘s adózást kizáró
egyezmény hiányában adóelÅ‘leg megállapítási kötelezettség nem
keletkezik, akkor a tevékenység ellenértékeként harmadik ország
állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony
esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem minÅ‘sül járulékalapot
képezÅ‘ jövedelemnek.
VisszamenÅ‘leges hatállyal, 2023. január hónapra alkalmazható,
hogy amennyiben a fÅ‘foglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó
a minimálbér után köteles a tb-járulékot megfizetni, akkor az átalányban
megállapított jövedelem mértékéig családi járulékkedvezményt
vehet igénybe. Ezzel pontosításra került az átalányban megállapított
jövedelem mértéke kapcsán, hogy a kedvezmény akkor is
alkalmazható, ha az átalányban megállapított jövedelem adómentes.
Továbbá a minimálbérre tekintettel fizetendÅ‘ járulékból nemcsak
az adómentes, hanem az adóköteles átalányban megállapított
jövedelemre jutó járulék mértékéig is igénybevehetÅ‘ a családi járulékkedvezmény.
KibÅ‘vül a kiegészítÅ‘ tevékenységet folytató – nem biztosított –
személy fogalma az özvegyi nyugdíjban részesülÅ‘, az öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltött Å‘stermelÅ‘vel. Erre tekintettel változik a biztosított
Å‘stermelÅ‘ fogalma is, tehát a Tbj. alapján biztosított a mezÅ‘gazdasági
Å‘stermelÅ‘, kivéve
•• az Å‘stermelÅ‘k családi gazdaságának kiskorú tagját,
•• az egyéb jogcímen biztosítottat,
•• a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülÅ‘ személyt,
aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, hiszen a kiegészítÅ‘
tevékenységet folytató amúgy sem minÅ‘sül biztosítottnak.
Megállapodás alapján a kedvezményezett személy javára átvállalt
nyugdíjjárulék mértéke továbbra is 22%. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult
egyes személyek továbbra is egészségbiztosítási szolgáltatási
járulék fizetésére kötelezettek, ennek összege 2024. január 1-tÅ‘l
11.300 forint/hó, egy napi díjtétel 380 forint (2023-ben: 9.600 forint/
hó, illetÅ‘leg 320 forint/nap volt).
4. Egészségbiztosítási ellátások
4.1. Táppénz
A betegség miatti keresÅ‘képtelenség elsÅ‘ 15 munkanapja továbbra
is betegszabadság, mértéke változatlanul a távolléti díj 70%-a.
A betegszabadság adó- és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató
fizet.
A 15 nap betegszabadság lejártát követÅ‘ naptól táppénz jár, ami
bér jellegű, nem önálló tevékenységbÅ‘l származó jövedelem. A táppénz
mértéke a biztosítási jogviszonyban töltött idÅ‘ és a kórházi
ápolás függvényében a napi átlagkereset 50%-a vagy 60%-a, és a
táppénzbÅ‘l csak 15% szja kerül levonásra. A táppénzre vonatkozó
igényt a foglalkoztatónál kell bejelenteni.
2024-tÅ‘l némileg változnak a táppénzre vonatkozó elÅ‘írások.
A táppénzre jogosultságnak változatlanul 3 alapvetÅ‘ feltétele van
a) társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettség – ennek
mértéke 18,5%
b) fennálló biztosítási jogviszony – táppénz annak jár, aki a biztosítás
fennállása alatt válik keresÅ‘képtelenné
c) orvos által megállapított és igazolt keresÅ‘képtelenség.
Nem jár táppénz
•• keresÅ‘képtelenség azon idÅ‘tartamára, amelyre a teljes jövedelmét
megkapja az igénylÅ‘
•• keresÅ‘képtelenség azon idÅ‘tartamára, amely alatt a biztosítás
szünetel
•• ha munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztés
(például fizetés nélküli szabadság alatt)
•• betegszabadság lejártát követÅ‘ szabadnapra és heti pihenÅ‘napra,
ha a keresÅ‘képtelenség már nem áll fenn
•• gyermekgondozást segítÅ‘ ellátás folyósításának idÅ‘tartamára
– kivéve, ha a gyermekgondozást segítÅ‘ ellátás mellett végzett
munka alapján jár táppénz
•• saját jogú nyugdíj folyósításának idÅ‘tartamára
•• korhatár elÅ‘tti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék
és átmeneti bányászjáradék folyósításának idÅ‘tartamára
– kivéve, ha ezek mellett végzett munka alapján jár táppénz
•• szabadságvesztés és letartóztatás idÅ‘tartamára.
Táppénzre való jogosultság a betegszabadság lejártát követÅ‘
naptól
•• az igazolt keresÅ‘képtelenség idÅ‘tartamára,
•• legfeljebb egy éven át jár.
Nem jogosult 15 nap betegszabadságra
•• egyéni vállalkozó
•• társas vállalkozás tagja – kivéve, ha munkaviszony keretében
végez munkát
•• megbízás alapján munkát végzÅ‘ személy.
Nem jár betegszabadság
•• üzemi baleset miatti keresÅ‘képtelenség,
•• foglalkozási betegség miatti keresÅ‘képtelenség,
•• veszélyeztetett várandósság miatti keresÅ‘képtelenség tartamára.
Táppénzre való jogosultság idÅ‘tartama függ
•• igénylÅ‘ saját vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz)
miatt keresÅ‘képtelen-e
•• mennyi a folyamatos biztosítási ideje, ez befolyásolja
»» táppénzre jogosultság idÅ‘tartamát,
»» táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehetÅ‘
jövedelmet
»» táppénz százalékos mértékét
•• keresÅ‘képtelenséget megelÅ‘zÅ‘en részesült-e táppénzben,
van-e táppénzelÅ‘zménye.
Abban az esetben, ha a keresÅ‘képtelenség elsÅ‘ napját megelÅ‘zÅ‘en
egy éven belül már részesült táppénzben az igénylÅ‘, akkor
ezt az idÅ‘t az újabb táppénzre jogosultság idÅ‘tartamába be kell
számítani.
A táppénzelÅ‘zménynél nem vehetÅ‘k figyelembe
•• azok a napok, amelyekre bármilyen ok miatt táppénz nem jár
•• gyermekápolási táppénz ideje
•• baleseti táppénz folyósítás idÅ‘tartama
•• közegészségügyi okból foglalkoztatástól eltiltás, hatósági
elkülönítés, járványügyi, illetÅ‘leg állat-egészségügyi zárlat
miatti táppénz folyósítás idÅ‘tartama.
2024-tÅ‘l meg kell szüntetni a táppénz folyósítását, ha
•• a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok
nélkül nem jelent meg, és mulasztását nem mentette ki
•• nem járul hozzá a keresÅ‘képesség elbírálásának ellenÅ‘rzését
végzÅ‘ szakértÅ‘, felülvéleményezÅ‘ fÅ‘orvos általi vizsgálathoz
•• a biztosított a keresÅ‘képességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan
nem tartja be
•• gyógyulását szándékosan, tudatosan késlelteti.
A táppénz összegének megállapítását befolyásolják:
a) irányadó idÅ‘szakon belül figyelembe vehetÅ‘, jövedelemmel
ellátott számítási idÅ‘szak
b) táppénz alapját képezÅ‘ jövedelem
c) elÅ‘zÅ‘ pontok alapján számított, táppénz alapját képezÅ‘ naptári
napi jövedelem
d) táppénz %-os mértéke
e) egy napra járó táppénz maximalizált összege – ez nem haladhatja
meg a jogosultság kezdÅ‘ napján érvényes minimálbér
kétszeresének harmincad részét, tehát 2023. december 1-jétÅ‘l
17.787 forint/nap (2023. november 30-ig 15.467 forint/nap).
Amennyiben az igénylÅ‘ egyidejűleg több biztosítási jogviszonya
alapján jogosult táppénzre, akkor a táppénzfolyósítás idÅ‘tartamát
és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként kell megállapítani.
4.2. Családtámogatási ellátások
A fix összegű ellátásokban, valamint a minimálbérhez kötötten számított
ellátásokban változás nincs.
a) Családi pótlék – bár a 2023. október 4-én benyújtott törvényjavaslat
értelmében a gyermekek után járó családi pótlék
összege nagyjából háromszorosára emelkedhetett volna, de
az Országgyűlés ezt tárgyalás nélkül elutasította. Így 2024-ben
– immáron 14 éve – változatlan a családi pótlék összege.
b) Árvaellátás legkisebb havi összege 2024-ben is marad 50.000
forint.
c) CsecsemÅ‘gondozási díj (CSED) a bruttó bér 100%-ával egyezik
meg. Minimuma megegyezik a táppénz napi minimumával
– ha nincs meg a 120 nap folyamatos jövedelem –, amely 2023.
december 1-jétÅ‘l 17.787 forint/nap. A CSED-nek maximuma
nincs.
d) Gyermekgondozási dj (GYED), illetve nagyszülÅ‘i GYED összege
az igénylÅ‘ keresetének 70%-a, de maximum a minimálbér
kétszeresének 70%-a, 2023. december 1-jétÅ‘l 373.520 forint/
hó. A GYED bruttó összegébÅ‘l 15% szja és 10% nyugdíjjárulék
kerül levonásra, illetve kedvezmények is érvényesíthetÅ‘k.
e) Diplomás GYED összege 2023. december 1-jétÅ‘l
•• alapképzés esetén a minimálbér 70%-a, tehát 186.760
forint/hó,
•• mesterképzés esetén pedig a garantált bérminimum 70%-a,
azaz 228.200 forint/hó.
f) Gyermekgondozási segély (GYES) összege azonos az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely már 16 éve
változatlan, tehát 28.500,- forint/hó.
g) Gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi összege megegyezik
a minimálbérrel, tehát 266.800 forint/hó.
h) Álláskeresési járadék összege legfeljebb a jogosultság kezdÅ‘napján
hatályos minimálbér napi összegének 60%-a, tehát
8.893 forint/nap.
4.3. Rehabilitációs hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulást akkor kell fizetnie a munkaadónak,
akkor,
•• ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi
létszáma meghaladja a 25 fÅ‘t,
•• de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű
munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri
el a létszám 5%-át.
A munkaadó foglalkoztatotti létszámának, illetve az általa foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának
megállapításakor a több munkáltatónál munkaviszonyban lévÅ‘
•• munkavállalót a foglalkoztatottak létszámánál,
•• megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű személyek létszámánál
az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál
kell figyelembe venni.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév elsÅ‘ napján
– 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés – a teljes munkaidÅ‘ben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelezÅ‘
legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.
Tekintettel arra, hogy 2023. január 1-jén az alapbér kötelezÅ‘ legkisebb
összege havibér alkalmazása esetén 232.000 forint, ezért
2023 évben (december hónapban is!) a rehabilitációs hozzájárulás
2.088.000 forint.
A minimálbér 2023. december 1-jétÅ‘l változik havi 266.800
forintra, így a 2024 évi rehabilitációs hozzájárulás 2.401.200 forint/
fÅ‘/év. |
