|
Minősített könyvelők egyesülete 1. Személyi jövedelemadó 2. Kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) 3. Társasági adó 4. Kisvállalati adó (KIVA) 5. Egyszerűsített foglalkoztatás
1. Személyi jövedelemadó
A változásokat elsődlegesen az amerikai-magyar kettős adóegyezmény
megszűnését követően az USA-ból származó jövedelmeket
érintő adózási kérdések determinálták, emellett a jogszabály már
2023. augusztus 1-jei hatállyal több, korábban veszélyhelyzeti
kormányrendeletben kihirdetett intézkedést törvényi szintre emelt,
valamint egyéb kisebb pontosítások is beépítésre kerültek a jogszabályba. A személyi jövedelemadó kulcsa 15% marad. A figyelembe vehető kedvezmények igénybevételi sorrendje a
következő:
1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. személyi kedvezmény
5. első házasok kedvezménye
6. családi kedvezmény
A minimálbér változásával a személyi kedvezmény 2024. január
1-jétől havi szinten 13.300 forintra emelkedik.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének,
a személyi kedvezménynek, valamint az első házasok kedvezményének
érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatban kérheti a magánszemély,
hogy nyilatkozatának tartalmát a munkáltató/kifizető visszavonásig
vegye figyelembe – ideértve azt is, amikor a kedvezmény
meghatározott ideig (első házasok kedvezménye legfeljebb
24 hónap időtartamig) érvényesíthető.
Az adóhatóság már az előző évi önkéntes kölcsönös pénztár adatait
is rögzíti a bevallástervezetben.
1.1. Fogalmi változások, pontosítások
Pontosításra került a jövedelemszerzés helyének meghatározása. Így
az előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra)
tekintettel megszerzett jövedelem esetében a jövedelemszerzés
helye immáron a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ideértve
azt az esetet is, ha az e tevékenységből származó jövedelem
nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
Az szja törvényben új fogalomként megjelenik az induló vállalkozás,
melynek az a legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett
mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget
és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Szintén új meghatározásként került be a jogszabályba a nemzetgazdasági
szintű bruttó átlagkereset fogalma. Ez nem más, mint
a KSH által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben
alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset.
2024. január 1-jétől a személyi jövedelemadó törvényben csak a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti
pénzügyi lízingszerződés (vagyis a nyílt végű lízing) minősül
lízingnek.
1.2. Adó mértéke
Az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnését követően
az USA-ból származó tőkejövedelmekre vonatkozó, a magyar adóügyi
illetőségű magánszemélyekre nézve előnytelen szabályok enyhítéseként
bekerült a jogszabályba, hogy a belföldi illetőségű magánszemély
által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről
származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti
a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett
jövedelemadó. A jogszabály ellenkező előírása hiányában a
fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszer31
zés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása
következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5%-ánál, és nem vehető
figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett
jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi
szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
1.3. Egyéb jövedelem
Ugyancsak az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése
indokolta az egyéb jövedelmek pontosítását. Ennek értelmében
egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel
rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az ilyen jogi
személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék,
valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező
jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír
elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére
fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére
fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre
vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Továbbá egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel
bíró személy által fizetett kamat is, amely állammal Magyarországnak
nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a
jövedelem- és a vagyonadók területén. Ezeket a rendelkezéseket
azonban nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező
személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre,
valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy
által fizetett kamatra.
1.4. Családi kedvezmény
Családi kedvezmény mértékében az előző évekhez viszonyítva változás
nincs. A jogalkotó a 2023. augusztus 1-jétől hatályos, a tartósan
beteg, illetve fogyatékos személyek után jogosultsági hónaponként
és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt
összegben igénybe vehető családi kedvezmény kapcsán pontosította,
hogy ezen rendelkezés alkalmazásában az a 18. életévét betöltött
magánszemély is jogosultnak minősül, aki a magasabb ös�-
szegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.
1.5. 30 év alatti anyák kedvezmény
A 30 év alatti anya az összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével
csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy
vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti
fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az
első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző
sorrendben érvényesíthető.
30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki
a) a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel,
vagy
b) magzatra tekintettel
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
30 év alatti anyák kedvezménye a 30 év alatti anya által a jogosultsági
hónapokban megszerzett – munkaviszonyból származó
jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt –, összevont
adóalapba tartozó,
a) bérnek minősülő jövedelme,
b) egyéb, bérnek nem minősülő, nem önálló tevékenységből
származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkavi33
szony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben
előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
a. a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni
vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban
megállapított jövedelme;
b. a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó
jövedelme;
c. az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó
jövedelme;
d. a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó
jövedelme;
e. a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó
jövedelme;
f. a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött,
díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más
szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó
jövedelme,
de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának
és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók KSH által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára
vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének
szorzata.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben
a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága
fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő
hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó hónapjáig
érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30.
életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság
az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapok34
ban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből
származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen
címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal
arányos részeként kell figyelembe venni.
A 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a
30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell
tüntetni
a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
b) a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a
várandósság időszakát, valamint
c) a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a
kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.
1.6. Külföldön megfizetett adó beszámítása
A magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése
miatt módosult a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó
szabály. A változás értelmében nemzetközi szerződés hiányában
nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadó
azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés
helye belföld.
1.7. Nyeremények adózása
A külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény mellett a fogadásból
származó nyeremény címén kapott bevétel egészét is jövedelemnek
kell tekinteni. Továbbá a tradicionális számsorsjátékokon
(lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében
mentesülnek a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért
nyeremények.
1.8. Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték
2024. január 1-jétől nem minősül bevételnek a magánszemély által
értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték abban az esetben,
ha induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként
szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen
tagi jogviszonyt megtestesítő részesedést (üzletrészt,
részvényt), amennyiben azt a szerzéstől számítva legalább 3 évig
nem értékesíti, és az induló vállalkozás az adóévben átadott ös�-
szes részesedés könyv szerinti értékéről, valamint a részesedés ellenértékének
a magánszemély által megfizetett összegéről az adóévet
követő év január 31-ig adatot szolgáltat az adóhatóságnak.
1.9. Egyéni vállalkozókat érintő módosítások
Az őszi adócsomagból kikerültek azok az intézkedések, amelyek
2025-től az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítésére
vonatkozóan léptek volna hatályba. A jogszabálymódosításból
való kikerülést az indokolta, hogy ezek az intézkedések további
egyeztetést igényelnek.
A tételes költségelszámolást alkalmazó önálló tevékenységet folytató
negyedéves adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély által
negyedévenként fizetendő adóelőleg az adóelőleg-alap után az adó
mértékével számított személyi jövedelemadónak az a része, amely
meghaladja az adóévre már megállapított adóelőleg(ek) összegét.
A vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a
kizárólag üzemi célú tárgyi eszközei tekintetében egy összegben,
a nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközei tekintetében pedig átalányban
számolhat el értékcsökkenést az üzembe helyezés időpontjában,
így az átalányadózó egyéni vállalkozó által az átalányadózás
időszakában beszerzett tárgyi eszközöket elszámoltnak kell
tekinteni. Ez utóbbi eszközök tekintetében akkor sem számolható
el értékcsökkenés, ha az egyéni vállalkozó – bármely oknál fogva –
áttér a vállalkozói jövedelemadózásra.
Előzőekből kifolyólag az átalányadózás évében felmerült összes
költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve az átalányadózás
időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási
értékének értékcsökkenési leírását is. Az egyéni vállalkozónál
az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt
veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében
20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Amennyiben az egyéni vállalkozó nem a teljes hónapban szünetel,
akkor a hónap egészére meg kell fizetni a tb-járulékot és a
szocho adót.
Egyéni vállalkozó szünetelése esetén a szünetelés megkezdését
megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül a
később befolyt bevétel. Ez azt jelenti, hogy a ki nem fizetett bevételeket
is szerepeltetni kell az éves szja-bevallásban, ha a vállalkozó
az év utolsó napján szüneteltette a tevékenységét.
1.10. Őstermelőket érintő módosítások
Az őstermelő által értékesített, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz
értékesítéséből származó bevétel ingó vagyontárgy átruházásából
származó bevételnek minősül azzal, hogy az igazolt költségeket akkor
vonhatja le a bevételből, ha azokat az őstermelésben költségként
nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.
A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó
bevételt az igazolt költségeken (pl. beszerzési ár, illeték, ügyvédi
díj, stb.) túl csökkentheti még az őstermelői tevékenységéhez a
tárgyévben, vagy az azt követő évben, de az adóbevallás benyújtásáig
(legkésőbb a bevallási határidőig) megszerzett kizárólag üzemi
célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt
beruházási költségével. A beruházási költségnek az átruházásból
származó bevételt meghaladó részére pedig értékcsökkenést számolhat
el. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható
legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt
mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.
1.11. Átalányadót érintő módosítások
A minimálbér változásával párhuzamosan az átalányadóban figyelembe
veendő értékhatárok is változnak.
Átalányadó szempontjából a jogalkotó az éves minimálbért
veszi alapul, amely a törvény 3. § 84. pontja értelmében nem más,
mint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi
összegének tizenkétszerese. Így tehát a 2023. december 1-től hatályos
minimálbér-emelkedés nem jelent sem az átalányadó alól
mentesített összegben, sem pedig az átalányadó választására jogosító
értékhatárban.
Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhat, akinek a vállalkozói
bevétele nem haladja meg az éves minimálbér 10-szeresét,
vagyis 2024-ben a 32.016.000 forintot, a kizárólag kiskereskedelmi
tevékenységet folytató adóalanyok esetében ez a bevételi értékhatár
az éves minimálbér 50-szerese, vagyis 2024-ben 160.080.000
forint. A tevékenységet év közben kezdő átalányadózónak az értékhatárt
a működés napjaira arányosítania kell.
Az éves minimálbér felét (1.600.800 forintot) el nem érő jövedelem
mentes az átalányadó alól. Az értékhatárt nem kell arányosítani,
tehát akkor is mentes az átalányadó alól 1.600.800 forint jövedelem,
ha a tevékenységét év közben kezdi.
2024-ben az átalányadó alól mentes jövedelemhez a következő
értékek tartoznak:
a) a 40%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében
2.668.000 forint bevétel,
b) a 80%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében
8.004.000 forint bevétel,
c) a 90%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében
16.008.000 forint bevétel.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő ezen tevékenységből
származó bevétele az adóévben nem haladja meg az
éves minimálbér felét (1.600.800 forintot), akkor nem kell jövedelmet
megállapítani és így adó sem kell fizetnie.
Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő mentesül az
szja fizetési kötelezettség alól, ha a bevétele az éves minimálbér
ötszörösét (16.008.000 forintot) nem haladja meg. Ebben az esetben
a bevétel 10%-át jövedelemként ugyan be kell vallania, de nem
kell szja-t fizetnie.
Az átalányadózásra vonatkozó kedvező adózási szabályok az
éves minimálbér tízszereséig (32.016.000 forintig) alkalmazhatók.
Ekkor az 1.600.800 forint feletti jövedelem esetén a bevétel 10%-a
után kell szja-t fizetni azt szem előtt tartva, hogy a kapott támogatás
nem számít bele a bevételbe.
Az éves minimálbér tízszeresét (32.016.000 forintot) meghaladó
bevétel esetén átalányadózás nem alkalmazható, helyette tételes
költségelszámolást vagy 10%-os költséghányadot lehet figyelembe
venni.
Őstermelők családi gazdasága esetében az átalányadózás alkalmazásának
felső határa 2024-ben 128.064.000 forint. Az adóelszámolás
során az őstermelők családi gazdaságának bevételét annyi
felé kell osztani, ahány tagja van december 31-én.
1.12. Minimálbérhez kötött további juttatások
A személyi jövedelemadó törvényben több helyen is találunk minimálbérhez,
illetőleg éves minimálbérhez kötött juttatásokat. Ezek
esetében nézzük meg, hogy 2023. december hónapban hogyan kell
eljárni, milyen korlátokat kell figyelembe venni?
A törvény 3. § 77. pontja értelmében minimálbér alatt a jogalkotó
az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét
érti, ez alól kivételt képez a személyi jövedelemadó törvény költségelszámolásra
vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori
minimálbér. Tehát költségelszámolás szempontjából 2023. december
hónapban már a 266.800 forintot kell figyelembe venni, minden egyéb
szempontjából pedig a 2023. január 1-jén érvényes, 232.000 forintot.
A törvény 3. § 84. pontja pedig rögzíti, hogy éves minimálbér
alatt az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi
összegének tizenkétszeresét kell figyelembe venni.
Ahogy korábban már említettem, az átalányadó választására
jogosító értékhatár, valamint az átalányadó alól mentes értékhatár
szempontjából a jogszabály az éves minimálbért rendeli figyelembe
venni. Megjegyzem, hogy járulék szempontjából a Tbj. pedig
minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes alapbér kötelező
legkisebb összegét rendeli figyelembe venni, tehát a járulékot
már a 2023. december 1-től hatályos 266.800 forint után kell fizetni.
Csekély értékű ajándék esetében 2023. decemberben is a figyelembe
veendő alap a 2023. január 1-jén érvényes minimálbér
10%-, ehát 23.200 forint.
Gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és
a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből
havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem
haladó része adómentes juttatás, tehát 2023. december 1-jétől itt a
266.800 forintot kell figyelembe venni.
Kifizető által biztosított kulturális szolgáltatás igénybevételére
vagy sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet esetében a 2023.
január 1-jén érvényes minimálbér, tehát a 232.000 forint a maximum
adómentesen biztosítható érték.
A távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak
a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett
összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb
havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-ának
megfelelő összeg adható, ez 2023. decemberében is 23.200 forint.
2. Kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA)
A katában tervezett módosításokat a jogalkotó kivette az őszi adócsomagból,
mert azok további egyeztetést igényeltek volna, lévén,
hogy 2025-től az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítésére
vonatkozóan léptek volna hatályba.
Továbbra is csak az a főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet
katás, aki kizárólag magánszemélyeket szolgál ki. A fizetendő kata
összege változatlanul havi 50.000 forint, amellyel a tb-ellátásuk
(pl. táppénz, gyed) alapja 108.000 forint/hó. A kata keretük a tételes
adóval fizetett hónapok száma szorozva 1,5 millió forinttal, amely
12 havi kata adó fizetése esetén évi 18 millió forintos nettó árbevételt
jelent, mely után a tételes adón kívül más fizetni való nincs, az
e feletti részre viszont 40% adót kell fizetni. Nem szabad elfelejteni,
hogy az alanyi áfamentesség határa esetükben is 12 millió forint.
3. Társasági adó
A társaság adó mértéke továbbra is 9%.
3.1. Fogalmak
Új definícióként bevezetésre kerül a jogszabályba az alternatív beruházás,
felújítás fogalma annak érdekében, hogy az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének
elszámolható költsége meghatározható legyen.
Meghatározásra kerül a primerenergia fogalma, amely nem más,
mint az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia,
amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.
Egyértelműsíti a jogalkotó, hogy az ellenőrzött külföldi társaság
által ténylegesen megfizetett társasági adó alkalmazási köréből
kizárásra került az adott ellenőrzött külföldi társaság állandó telephelye
által máshol megfizetett adó.
3.2. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás,
felújítás kedvezménye
Bekerült a jogszabályba, hogy az adózó által igénybe vehető kedvezmény
mértéke összesen nem haladhatja meg az 50%-ot, ha az
elszámolható költséget az adózó az alternatív beruházás, felújítás
alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez
közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható
költsége alapján határozza meg.
A törvényben finomításra került az energiahatékonysági célokat
szolgáló beruházás, felújítás során elszámolható költségek meghatározása,
mely a következő lehet:
a) alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező
tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát
növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési
értékének, értéknövekedésének az a része, amely az
alternatív beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként
merül fel,
b) alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező
tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát
növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési
értéke, értéknövekedése és az alternatív beruházás, felújítás
jelenértéken számított költsége közötti különbözet, arra
az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett
beruházás, felújítás megvalósul,
c) alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező
tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát
növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési
értéke, értéknövekedése és a meglévő tárgyi eszköz karbantartására,
javítására és korszerűsítésére irányuló beruházás,
felújítás jelenértéke közötti különbözet, arra az időpontra
diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás,
felújítás megvalósul,
d) alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági
célokat szolgáló tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke
és a kevésbé energiahatékony tárgyi eszköz lízingelésének
jelenértéke közötti különbözet.
Ezen adókedvezmény alkalmazásában nem minősül elszámolható
költségnek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez
közvetlenül nem kapcsolódó költség, ráfordítás és az épületre irányuló
beruházás, felújítás részét képező költség, ráfordítás.
A pontosítás értelmében nem vehető igénybe adókedvezmény,
ha az az adózó a beruházást, felújítást azért hajtja végre, hogy a
beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott
és hatályos uniós szabványoknak feleljen meg. Amennyiben a beru43
házást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak
való megfelelés érdekében hajtják végre, akkor az adókedvezmény
mégis igénybe vehető, ha a beruházást, felújítást a szabvány
hatályba lépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.
Az adókedvezmény a következő esetekben sem vehető igénybe:
a) ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés,
távhűtés támogatására irányul, vagy
b) ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a
földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére
irányul.
Az adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló,
épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése
esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő
adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás
üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 5 adóévben
vehető igénybe.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az épület
primerenergiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább
20%-os javulását eredményezi a beruházást, felújítást
megelőző állapothoz képest,
b) épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely
eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább
10%-os javulását eredményezi a beruházást, felújítást
megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a
közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez
képest.
Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg
adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruhá44
záshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen,
jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15%-át,
de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény
mértéke kisvállalkozás esetén 20%-ponttal, középvállalkozás
esetében pedig 10%-ponttal növelhető.
3.3. Elhatárolt veszteség
A 2014. december 31-ig keletkezett elhatárolt veszteséget korlátlan
ideig lehet felhasználni az adózás előtti eredmény csökkentésére,
tekintettel arra, hogy kivették a törvényből a 2030. december 31-ig
tartó korlátozást.
4. Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adó mértékében változás nincs, továbbra is 10% marad.
Minimális változásokat eszközölt csak a jogalkotó, ezek jellemzően
az átalakulással érintett vállalkozásokra vonatkoznak.
2024. január 1-jétől a kisvállalati adóalanyiság abban az esetben
is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési
formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, az adóalanyiság
megszűnésének napja ez esetben a formaváltás napját
megelőző nap lesz.
Továbbá abban az esetben, ha a társasági adó törvény szerint
kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken
megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg az adóalanyiság,
akkor az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés,
szétválás napját követő 15 napon belül az adóhatósághoz
megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó
feltételek betartásával ismételten választhatja a kiva-alanyiságot.
Ekkor az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal
jön létre.
Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti
részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt
veszteség és kedvezmény továbbvitelére.
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal,
vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben
részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető
kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi
összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese (533.600
forint) lehet. 5. Egyszerűsített foglalkoztatás
Az új előírások értelmében az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban
fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül
azzal, hogy abból a szocho törvény szerinti mentességek és kedvezmények
nem érvényesíthetők.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér 85%-a,
szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált
bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.
Ez az összeg 2024-ben órabéres foglalkoztatásnál
•• minimálbér esetén 1.304 forint/óra,
•• garantált bérminimum esetén 1.630 forint/óra.
A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott
munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott
összeg alatt személyi jövedelemadót sem. Ez az összeghatár,
az úgynevezett mentesített keretösszeg. 2024-ben a mentesített
keretösszeg napi összege
•• a napi minimálbér 130%-a, azaz 15.964 forint/fő/nap, illetve
•• a napi garantált bérminimum 130%-a, azaz 19.490 forint/fő/
nap.
Figyelem! 2023. december hónapban a mentesített keretösszeg a
2023. január 1-jén érvényes minimálbér alapulvételével kerül meghatározásra,
tehát minimálbér esetén 13.871 forint/fő/nap, garantált
bérminimum esetén pedig 17.719 forint/fő/nap.
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott
munkavállaló esetében a minimálbérhez kötötten fizeti a közterhet.
Ez az összeg
a) alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér
1%-a százforintra kerekítve, azaz 2.700 forint/fő/nap,
b) mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első
napján érvényes minimálbér 0,5%-a százforintra kerekítve,
azaz 1.300 forint/fő/nap,
c) filmipari statiszta esetén pedig a hónap első napján érvényes
minimálbér 3%-a százforintra kerekítve, azaz 8.000 forint/fő/
nap.
Az egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett bér az év első
napján érvényes napi minimálbér kétszeres (2023-ban 21.340,- Ft/
fő/nap, 2024. január 1-től 24.540,- Ft/fő/nap) összegéig számolható
el költségként. |
