2014. November 24., Monday
Emma napja


Év végi árfolyamkülönbözet

http://www.dashofer.hu

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60.§-át 2011. január 1-től módosították, melynek következményeként a 2011-es üzleti év zárásakor az év végi átértékelést másképp kell kezelnünk, mint eddig.
Image

Az év végi zárás során a mérlegben

- a valutapénztárban lévő valutakészletet,

- a devizaszámlán lévő devizát, továbbá

- a külföldi pénzértékre szóló - a számviteli törvény 54-55.§-a szerint minősített - minden követelést,

- befektetett pénzügyi eszközt,

- értékpapírt, illetve

- kötelezettséget

az üzleti év mérlegforduló-napjára vonatkozó, - a számviteli politikánkban meghatározott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

Ezért a felsorolt devizás tételeket a december 31-i árfolyamra kell értékelni.

Év végi könyvelési tételt jelent, hogy az év végi értékelés előtti könyv szerinti érték és az átértékelt december 31-i érték közötti különbözetet az összevont egyenlegének megfelelően kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként. Eljárási különbség merülhet fel a valós értékelés és a devizával nem fedezett beruházás esetén.

Ezt legkönnyebben úgy tudjuk megoldani, hogy az átértékelésről készített feljegyzés alapján az eszközök illetve források értékének módosítását egy technikai számlával szemben könyveljük (például: 3699.Deviza átértékelés év végén technikai számla), majd ennek egyenlegét számoljuk el a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel illetve ráfordításaival szemben.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözete az eszköz beszerzési (bekerülési) értékébe tartozik akkor is, ha a mérleg-fordulónapi kötelező átértékeléskor keletkezik, továbbá akkor is, ha a számlát az aktiválás előtt egyenlítik ki.

Csak abban az esetben kell a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni, ha az eszközt a mérlegfordulónap előtt aktiválták.

A számviteli törvény értelmében az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség).

Ha a cég él ezzel a lehetőséggel, a kötelezettséget ugyan az év végi árfolyamon számított forint értéken kell kimutatni, de az eredményben nettó módon csak az árfolyamveszteségnek a mérleg fordulónapjáig eltelt időszakra jutó része jelenik meg. Így a mérleg fordulónapja és a kötelezettség lejárata közötti időszakra jutó árfolyamveszteség a következő üzleti években kerülhet elszámolásra.

A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor, az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztő-részletre jutó - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

Halasztott ráfordítás elszámolása esetén az üzleti év végén, az elhatárolt összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni.

Természetesen a halasztott ráfordítást és a céltartalékot a következő években figyelni és aktualizálni kell.

A számviteli törvény 38.§ (3) bekezdésének d) pontja szerint, az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetének összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell helyezni.

Ezzel az eljárással lehet csökkenteni egy elfogadható szintre az elszámolt ráfordításainkat, hiszen ez csökkenti a nyereséget, s ezen keresztül az osztalék forrását, valamint a saját tőkét is.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az év végi értékelés a társasági adózást is érintheti, - például: Tao tv. 7.§ 1. bek. dzs/a. pont, illetve ugyanez a 8.§-ban - amely különösen árfolyamnyereség keletkezése esetén fontos kérdés, mert a nem realizált árfolyamnyereség pénzügyi bevételként növeli az adóalapot. Ugyanakkor ezeket a szabályokat a vállalkozó döntése alapján évről évre következetesen kell alkalmazni. Sajnos az interneten egy ilyen témát nem lehet részletesen, példákkal együtt kifejteni.