www.penzcentrum.hu

Annak ellenére, hogy továbbra is adókötelesek maradnak egyes béren kívüli juttatások - sőt megszűnik az internet juttatás adómentessége - a vonatkozó adómérték csökkenése következtében jövőre még inkább megéri a munkabér növelése helyett a béren kívüli juttatások összegének emelésére helyezni a hangsúlyt- hívja fel a figyelmet Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere.

A béren kívüli juttatások 2011-től érvényes szabályai

Változás, hogy a tavalyi évben nem preferált hideg-étkezési utalványok visszakerülnek a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé és havonta akár 18.000 forint értékben adhatók a munkavállalók számára. (Az étkezési utalványok értékhatáránál összesítve kell figyelembe venni a meleg és hideg étkezési utalványok összegét.) E változás jelentőségét legfőbbképpen az adja, hogy a hidegétkezési utalvány a gyakorlatban - főleg a hipermarketekben - minden termék megvásárlásához korlátlanul felhasználható. Ez azt eredményezi, hogy a munkáltatók 19,04 százalék adóteher mellett (összköltségből kiindulva 16 százalék) adhatnak egy rendkívül rugalmasan alkalmazható juttatást.

Bár a jövő évtől bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó részletszabályok egyelőre nem ismertek, annyi biztos, hogy a Kártyára évente 300.000 forintot meg nem haladó összegben átutalt támogatás - akár több munkáltatótól együttesen is -béren kívüli juttatásnak minősül majd és többek között szálláshely-, vendéglátó-ipari szolgáltatások esetén lehet igénybe venni. A pozitív változások mellett negatívum, hogy a most még korlátlan összegben biztosítható internet használat és internet utalvány adómentessége jövő évtől megszűnik, és havonta legfeljebb 5.000 forint minősülhet kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak. Az üdülési csekk, vagy az üdültetési lehetőség biztosítása éves szinten a minimálbér összegéig változatlanul kedvezményesen adózik.

A sok változás mellett van, ami változatlan: a cafeteria elemek közül továbbra is alkalmazható havonta 18.000 forintig a meleg étel utalvány juttatása, vagy meleg étkeztetés biztosítása; gyermekenként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű iskolakezdési támogatás adása, valamint a helyi utazásra szolgáló bérletjuttatás. Visszakerült a kedvezményezett juttatási formák közé az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, továbbá az öngondoskodás formájaként fennmaradt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben teljesített munkáltatói hozzájárulás.

Az adóköteles természetbeni juttatásokat felváltó juttatásformák

Bár a természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük továbbra is fennmarad, úgynevezett kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték formájában. Ezen juttatások után a kifizetőt 46,04% mértékű közteher fizetési kötelezettség terheli.
Ilyen juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan biztosított étkezés és más hasonló szolgáltatás, a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, amennyiben nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege, a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.

A 2009-ben még méltán népszerű, de tavaly gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot - mely évente háromszor a minimálbér 10 százaléka lehet - részlegesen rehabilitálják. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adása új, nevesített juttatási formaként kerül bevezetésre, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.

Miért érdemes a béremelésről a béren kívüli juttatások növelésére fókuszálni?

Tételezzük fel, hogy egy munkáltató 2011-ben havi 100.000 forintot tud egy munkavállalójának bérfejlesztésére, vagy béren kívüli juttatásainak növelésére fordítani. Amennyiben a 100.000 forintot a munkáltató bérkifizetésre és annak járulékaira szánja, a munkavállaló nettó jövedelmét 48.389 forinttal tudja növelni. Ezzel szemben, ha a munkáltató a 100.000 forintot béren kívüli juttatásra és annak adóterhére fordítja, akkor munkavállalóját 84.005 forint értékű juttatásban részesítheti. Az alábbi kalkulációk jól szemléltetik, hogy bérfejlesztésnél a munkavállalóra szánt pénzösszeg 51,61 százaléka, míg béren kívüli juttatásnál az elkölthető keretösszeg 19,04%-a morzsolódik le költségvetési befizetési kötelezettségként.

Forrás: RSM DTM Hungary Zrt.